2013. december 1., vasárnap

Sorry:(

Bocs hogy ilyen rövidek a részek, de nah. Nem baj ugye?  Persze, hogy nem!

Üdv:#Valaki                        UI.: Jó olvasást továbbra is :D

Rémisztő történet (3. rész)

Soha, de soha nem tudom majd megoldani a szellemes ügyet! - oh, ezt kicsit hangosan mondtam, mert két csaj rajtam röhögnek, hogy szellemek  nem léteznek! PEDIG igaz! - válaszoltam nekik idegesen és elrohantam. Most már jobban sírtam mint ezelőtt.  Ez már kibírhatatlan! A szemfestékem is elfolyt! Ez nem igaz! Tök mindegy. Ez lenne a legnagyobb bajom. - mondtam könyörögve.
Egyszer csak megbotlottam. A térdem és a könyököm vérzett. Mást nem tudtam csinálni, elmentem a barátnőmhöz, de ő se hitt nekem a szellemes ügyben, ezért este egyedül a házamban aludt. Reggel átjött félve, utána ő is elhitte. Felajánlotta, hogy költözzek hozzá. Elfogadtam. Mit csináltam volna ilyen állapotban?? Hö?? És ő a legjobb barátom majd
megérti. Lehet.. Elmentem zuhanyozni de csípte a vért. Vagyis a sebet. Amikor a sebre néztem, akkor a bátyám jutott eszembe. Nem tudom miért.
Egyfolytában arra gondolok, hogy mi lett vele meghalt? Megölték? Felakasztották? Én nem tudom.
De lehet hogy a sors is így akarta. Dehogy akarta!  A bátyám jó ember volt! Mindenki úgy ismerte. Én ismertem a legjobban. Ha volt szabadidőm vele voltam. Meg ugye ha neki. Szerettem nagyon. Még talán jobban is mint magam. Mert magamat imádom :D. Elkeseredetten feküdtem le az ágyba.
Az álmomban kiabált nekem a bátyám hogy: Segíts!! Kérlek! Ne hagy meghalni. Ezután felriadtam, és rohantam Fannihoz, vagyis a barátnőmhöz akinél lakom.

Folytatom a 4. részben. :D

Üdv: #Valaki
             

Rémisztő történet (2. rész)

Továbbra is a földön ültem, mire a hasam "morgására" lettem figyelmes. Elmentem a konyhába hogy egyek, de egy sem kaja se volt a hűtőben. Felmentem a szobámba, és ott találtam egy zacskó chipset. Jöttem ki a szobából, a rágcsálni való elveszett a kezemből, mire a fejemre esett egy kulcs a levegőből. Megnéztem milyen kulcs az. Láttam, hogy a lakáskulcsom és a bicikli kulcsom volt a kulcstartón. Egyszer csak egy hangot hallottam. Ugyan azt mint este, de most azt mondta hogy: Menny el örökre a háztól! - Mondta mélyebben és ijesztőbben a "szellem" (ha egyáltalán az volt).
Futottam ahogy csak tudtam. A legközelebbi boltba, a Tesco-ba mentem be. Ni, csak! Kit látok? - mondtam meglepődve. Hát a bátyám. De pislogtam egyet, és eltünt a szemem elől, és azt kiabálta: Segíts, hugi! - erre aztán eldobtam ami a kezemben volt és kerestem  az egész városban. De hiába.
Elvitte! - kiabáltam olyan hangosan, hogy egy embert szólt hogy halkabban nem lehetne??
Sírtam ahogy tudtam. Nem az miatt hogy rám szólt xD. Hanem hogy elveszettem a bátyám.
Leültem egy padra és ott sírtam ki magam. Egyszer
csak újabb hangot hallottam. Ugyan az a szellemhang. Mit akarsz még csinálni?!?! Megölni vagy elvinni a mint a bátyám?? - kérdeztem miközben felnéztem az égre, utána visszatettem a telesírt kezemre a fejem és sírtam tovább. Sírtam addig, ameddig szomjas nem lettem. De nem érdekelt. Egyfolytában a bátyám volt az eszemben.
És visszajött a válasz. Elég későn, de visszajött. A
válasz az lett hogy: Majd megtudod. Vagy nem. Ezután egy ijesztő nevetésre lettem figyelmes.
Ezután akartam rohanni haza. Te hülye vagy?!? - kérdeztem magamban - Nem megyek én haza!
Ott a szellem. Kicsit hülyén hangzott.. De igaz.
Nem??? Dehogynem!! Már tényleg szomjas voltam. Volt nálam 750Ft. Elmentem újra a Tesco- ba,  és visszakaptam amiket ugye eldobtam és otthagytam. Az elég is volt. Már csak egy bajom volt. Vagyis kettő. A szellem. meg hogy nincs

házam. A házas ügyet még megoldhatom, de a szellemeset SOHA!


Folytatás a 3. részben!! :D

Üdv: #Valaki

Rémisztő történet (1. rész)

 Péntek 13.-a volt. Nekem az a szerencsétlen napom. Féltem, hogy mi fog velem történni. A szivem "ezerrel" ment. Félve voltam az ágyamban, a takaró alá bújva. Nem történt semmi estig.
Már boldog voltam.

De este.. nagyon ijesztő hangokat hallottam. Hallottam, hogy mondta valaki, hogy: Annaaa.. mély hangon. Sikítottam és rohantam a lámpához hogy felkapcsoljam . De nem sikerült. Akárhányszor kapcsolgattam, nem jártam sikerrel. Úgy éreztem hogy ott megfogok halni..
Kirohantam a konyhába, nagyszobába, de sehol nem működött a lámpa. Akartam szólni anyukámnak.. De nem találtam.. Aztán eszembe jutott, hogy este egyedül hagytak itthon. Én hülye! - mondtam magamban, miközben a homlokomra csaptam. Most már nagyon félek - mondtam megijedve. A barátnőm a szomszédban lakott. Át akartam rohanni, de nem találtam a kulcsot.. PEDIG ODA TETTEM A HELYÉRE!- KI VETTE EL? - kérdeztem. Ott ültem az ajtóban. Egyszercsak elaludtam. Reggel felkeltem. Minden csap folyt. Minden villany égett.. De még mindig nem taáltam a kulcsot. Szüleim nem jöttek haza! Most mi lesz?


Folytatom majd a 2. részben :D!!

Üdv: #Walaki